Life in Cranfield

Halad az idő, szép lassan történnek a dolgok, szóval most egy kis összefoglaló, hogy mi volt itt az utóbbi időben.

Szerdán megrázó, és ugyanakkor gyanakvással, kételyekkel, pozitív és negatív gondolatokat egyaránt előhívó dolog történt. A történelemben már sok minden köthető eme kultikus és misztikus tárgyhoz, mely hálózatba kötve emberek tömegeit képes hipnotizálni, megmozgatni és rendellenes cselekedetekre késztetni. A tudósok a mai napig nem tudják megmagyarázni ezen anomáliák létrejöttének forrását, de egyesek egy felsőbb hatalom jelenlétével magyarázzák a látott, tapasztalt és legfőképp hallott eseményeket. Viszont az ember sokszor száll szembe ezen leírhatatlan és megfogalmazhatatlan eseményekkel, így történt ez most is... Kicserélték a teljes tűzjelzőrendszert... és hogy mi lesz belőle? ez a jövő kérdése... a hangja elrettentőbb, remélem a legjobbakat és hogy elkerül "Newton" haragja az elkövetkező időszakban...

A szerda további meglepetéseket is tartogatott. A vacsora elkészítése előtt beléptem a konyhába és majdnem összetörtem magam. De mivel reflexeim a végtelenségig ki vannak hegyezve az akadályelhárításra, így sikeresen kerülőmanővert tettem, hogy kikerüljem azt az akadályt, ami erősen meglepett, miután felfogtam, hogy mit is kerültem ki... Ha láttatok már filmeket (biztos láttatok :D) akkor ismerős lehet az a különleges segédeszköz, amit a bárokban táncoló hölgyek használnak.... egy táncosrúd... Igen, jól olvastad... táncosrúd :D Az angol szöszi vette, hogy tudjon gyakorolni :D... ugyanis egy héten egyszer van ilyen lehetőség lányoknak, hogy lehet tanulni rúdtáncot a CSA-ban, és ezek szerint Claire is járt :D... este össze is futottunk vele, de nem akart bemutatót tartani :(

Tegnap este hihetetlen kedvtelenséggel álltunk neki új dolgot készíteni, amit kajának lehet majd nevezni, ha elkészül. A rakott krumpli ötlete nem volt rossz, de megvalósítása órákba tellett, ami valljuk be sok... nekem meg pláne... A francia srác már nem tudta mire vélni a dolgot, hogy akárhányszor bejön, még mindig csináljuk... menet közben a Mr. L által kinézett fűszer következett, ami elég furán nézett ki, de én még életemben nem láttam őrölt köménymagot ezelőtt... és mint kiderült ekkor sem :D... ugyanis Mr. L a google-t használta fordításnak, aki a köménymag helyet a római kömény nevét adta meg, így valami felismerhetetlen, föld kinézetű, de attól sokkal rosszabb ízű izét vettünk... a sztaki szótár pedig tudta a választ, szóval mindent arra kell használni, amire való, ne akarjatok a google segítségével falat vakolni, mert nem lesz jó! Dolgunkat nehezítette, hogy az armada eldugította a mosogatót, így nem hogy megenni, de eltüntetni se tudtuk a cumin névre hallgató borzalmas fűszert. Összeraktuk a krumplit, ami végre kezdett alakot ölteni, és bevágtuk a sütőbe.

Ekkor lépett be Claire, aki azzal a céllal jött, hogy gyakorol a konyhában felállított "tartóoszlopon", amit persze nem elleneztünk :D, de nyilván megkérdeztük, hogy zavarja-e, ha ott vagyunk, miközben épp hintázik és különböző mozdulatokat ismétel a rúdon. (a CSA-ban körbe vannak zárva, ott senki nem látja őket). Szóval amíg a sütőben volt a műalkotás, addig műsort is kaptunk, amit a később érkező spanyol leányzó is kikerekedett szemmel nézett :D. Félreértés ne essék, a kikerekedett szem arra vonatkozott, amikor fejjel lefelé volt Claire és láthatóan nem volt egyszerű megtartania magát a nyújtózás alatt...

Végül elkészült a remekmű, mely mondhatni gyorsan fogyott és egész ehetőre sikerült. Íme:

A mai napom viszonylag gyorsan telt, este elvileg valami póker parti lesz, amire közvetve hivatalos vagyok, szóval elválik még lesz-e a dologból valami.

Zárom soraimat. Minden jót! Aludjatok fekve!