Life in Cranfield

Igen! itt van, eljött, megérkezett, bekövetkezett, megtörtént... két és fél hónap várakozás, megannyi csalódás.... de a kitartás és a hit megérte a befektetett energiát!

Kedves Olvasó! (Hallgató, Néző, Tapogató, Ízlelő, Szagló) könnyes szemmel, összeszorult torokkal és remegő kezekkel írom eme sorokat... a meghatottság már-már felülmúlja a lehetetlent is... a kudarcokból merített energia nem ment kárba.... büszkén állok (valójában ülök) most itt és kijelentem azt, amit röviddel ideérkezésemet követően le szerettem volna már írni...

Most kapaszkodj meg, ülj le, ha már ülsz, akkor maradj úgy.... (dobpergés a háttérben) az izgalom a tető fokára hág... ééééééés.....

     ?     

(egérrel mutass a kérdőjelre!)

Kéretik pezsgőt bontani, ünnepelni! Sikerült.... köszönöm a családomnak és a barátaimnak a kitartó támogatást! Ezt is megéltük :)

No de... mi is történt? A tűzjelző eltéveszthetetlen hangjától elinduló lábam hamarjában cipőre talált, és mire felfogtam mi is történt, már úton voltam kifelé... kiérve a folyosóra érdekes szag csapta meg az orrom... ez két dolgot jelenthet.... vagy a feka srác csinált megint valami elviselhetetlenül büdöset, vagy valami más áll az esemény hátterének középpontjának forrásában... kiérve a lépcsőházba már egyre kevésbé volt valószínű, hogy a feka srác akciózott megint, így leérve a lépcsőn láttam a kijelzést... a felettünk lévő konyha riasztott be, kiérve pedig egyértelművé vált, hogy valamit olyan szinten odaégettek, hogy csak úgy hömpölygött ki a füst az ablakon... igazi füst! amit látni is lehet, nem csak "hallani".... az történések lezajlása után végül mindenki visszatért a szállásra...

Végezetül énekeljük el a Szózatot!

Jó éjt!

Bonus track: ma palacsintát sütöttünk, és olyan mutatványt csináltam, amit Houdini és Rézmező Dávid (David Copperfield) is megirigyelne... de Mr L csak nevetett rajta... történt ugyanis, hogy egy feldobott palacsinta forgása közben... (nem, nem ejtettem le.... nem, nem ragadt fel sehova... nem, nem maradt a levegőben.... igen! a manőver tökéletesen sikerült... kivéve egy mozzanatot....) a semmiből egy lángcsóva indult el a serpenyő felé a főzőlapról :D.... hogy honnan jött és merre tartott nem derült ki... ahogy megjelent úgy el is tűnt.... gyanúsan egy olajcsepp okozhatta a dolgot, de a BRFK jelentését még várjuk, az ügyről több információm nincs.... :)

Elérkezett a mai nap is... természetesen a régi dolgok nem tűnnek el, így a tűzriadó hiányától sem kellett szenvednem. Hosszas gyötrelmes várakozást követően végre valahára megint meghallgattam azt a fülbemászó dallamot, ami fülbemászás után tör-zúz, gyilkol, harap, csattog és pusztít...

Íme:

(A > gombra kell kattintani :))

Rohanásomnak a securytis manusz vetett véget, aki elém ugorva mondta, hogy csak tesztelés van, nem kell kimenni... mázli, hogy küldtek emailt és így tudtam számítani rá...

Ezek után talán mindenki megérti, hogy miért is olyan rettenetesen jó dolog hajnali 3:00-kor és 4:30-kor erre ébredni... persze a hangerő az ettől sokkal nagyobb (hozzáértőknek: 2Khz körül ingadozik, kb 100dB-re saccolom (20 µPa referenciával)).

Remélem mindenkinek tetszik, hallgassátok reggel, délben meg este is! Kérjétek a kívánságműsorban és a discoban is!

Hát a lustaságom megmaradt, de lassan írni kell, mert el leszek maradva... még a végén valami történik és egyből kétszer annyit kellene írnom... szóval gyorsan letudom és élvezhetem a semmittevést :)

Ugyanis történt egyszer.... (egészen pontosan vasárnap) hogy egy kellemes, hosszan tartó, tűzriadómentes (a mai világban ez már nagy szó errefelé!), végletekig pihentető 240 egész perces alvás után (gyengébbek kedvéért a 240 perc az 4 óra de ebben a formában többnek hat! (hét...)) 6:00-kor kelés, reggeli, és kb 7:00 körül ébredés a trópusi melegnek közel sem mondható -2°C-os hóemberfagyasztó hidegben... ugyanis 5 perces végeláthatatlan gyaloglás vette kezdetét a Fedden Houses felé, ahonnan taxival mentünk bolhát vásárolni a bolhapiacra...

A cél egy porsche 911-es megvétele volt, maximum 30 fontért... mivel túl nagy volt a választék és egyiknek sem tetszett a belső kárpitozása, így végül úgy döntöttem, nem kell luxus sportautó, elég lesz egy magánrepülő is kezdetnek.... mivel azt nem árulnak bolhapiacon, így maradt az a két keréken száguldó járgány, amit minden motorversenyző használt már.... vagyis a bicikli.

A szokásos bringás manusz kinn volt, és terv szerint 2 kerékpárt vettünk volna tőle, amit ki is néztünk... 25 és 35 fontért, amit 55-ért ideadott volna... igen ám... itt jön az a pont, amikor minden jónak vége szakad, az álmok darabjaikra hullanak és a felhőket sötétség lengi be... a Gabi által kiszemelt bicajon a lánc le volt esve és vissza se lehetett rakni, nálam meg a váltó nem működött.... mondtuk az eladónak, aki teljesen kétségbeesve próbálta megjavítani a váltóm... a bovden beragadt, nem lett jó... szegényen látszott, hogy teljesen hitelét vesztette, így egyből 35-ről 20 fontra engedte az árat... de otthagytuk... futunk még egy kört.... mikor visszaértünk, akkor Gabi bringáján rajta volt a lánc, az enyém meg megolajozva, kipróbálva készen volt... végül 40 fontért ideadta a két biciklit, és mondta, hogy ennyit még soha nem engedett az árból....

A történet ott folytatódik, hogy van már bicikli, de haza is kellene vinni!... és hát mivel a nap kisütött, így a hőmérséklet csillagászati magasságokba emelkedett... különösen azok szemében, akik csak 2-ig tudnak számolni... elindultunk haza.... kb 1 óra tekerés után elkísértük a harmadik társunkat a busz indulási helyére, ahonnan a campusra el tudott menni, én ettem valamit és utána várt ránk a 15km-ből hátra maradt 10km-es táv leküzdése...

Mondanom se kell, hogy olyan hideg volt, hogy nagyon... vagy még hidegebb!... a közeli park pici tava is befagyott, Gabi rá is állt, mászkált rajta, aztán indultunk... egy nagy lejtőn lefelé száguldva... biztos nézték, hogy ki az a két hülye aki rozoga bringákkal száguldanak le a lejtőn a fagyott fűben... mivel a talaj menti fagy mozdulatlan volt... végig a futóknak/bicikliseknek kialakított úton mentünk, amikor útelá... útelgá... últelág... útelágazódáshoz érkeztünk (honnan ismerős ez a mondat ennyire?:P)... ami jelen esetben azt a két választási jelentőséget jelentette, hogy vagy visszafordulunk, vagy kiszélesedünk és úgy teszünk, mintha autók lennénk... hát igen... a visszafordulásnak nincs értelme, az autós mutatvány meg azért érdekes, mert amikor az ember 2-3 sávos utakon biciklizik és mindenhol autók járnak az kevésbé nyerő... de mivel nagyon vagány volt, így belevágtunk... csak a napszemüveg hiányzott :)... kb 500m után végre lekanyarodtunk a főútvonalról (ami átvitt az autópálya felett) és begurultunk a Campusig...

Hát mondani se kell, hogy nem igazán voltam hozzászokva ahhoz, hogy 15 km-t tekerjek.... nagyrészt folyamatosan egy pici emelkedőn felfelé... szóval nem sok végtagom maradt amit éreztem, de elvileg a fagyasztás tartósít, úgyhogy nem romlottam meg...

Másnap délutánig nem is bicikliztem... kb egy hétre elegendő utat tettem meg előző nap, d a lényeg, hogy azért bringával mégis kényelmesebb bemenni.... és mentem is volna, ha nem lett volna gyanús a bicikli hátsó kerekének légnyomásának értéke! (=lapos gumi)... Idő nem volt vele foglalkozni.... tegnap felfújtam ugyan, de mára leeresztett... szóval rendeltem belsőt... remélhetőleg nagyon több gond nem lesz vele... még a váltót kell beállítani és remélhetőleg nem lesz több gond már vele...

Az időjárás.... gondolom mindenki látott már havat.... mindenki látott már olyat, hogy a hó megmarad.... na de éltetek már át olyat, hogy a fű teljesen megfagy, a talaj 0°C alatt bőven, a hó nem mozdul, a hőmérséklet kb -4°C fok és az arcodba csap a kellemes november végi-december eleji szél?... hát itt ilyen idő van... vagyis aki kimegy az kétszer gondolja meg, hogy tényleg kell-e mennie... csak 10 perc a gépterem, ahol az óránk volt mostanában, de nagyon nagy Rambo feladat elkommandózni magunkat oda.... és még nagy szélvihar sem volt, csak egy kicsi szél... a hőérzet kb -8°C.... úgyhogy lassan új arcot is kell rendelni magamnak az ebay-ről, mert a mostani kezdi felvenni a hóember figurát répa nélkül.... tehát ez a nagy helyzet... hideg van odakint... még szerencse, hoyg ez Anglia, ahol nem szokott fagyni és napról napra hőmérsékleti rekordokat döntünk meg ezen a környéken.... természetesen negatív rekordokat :)

Mára ennyi, lusta vagyok többet írni :D... képek majd talán lehet, hogy valamikor  bizonyos valószínűséggel lesznek...

Hát igen... az élet zajlik, mindenki elvan... (khm... vagy valami olyasmi...)

Pár hete hallottam a statisztikát, hogy ezen az egyetemen a legnagyobb az öngyilkossági arány... gondoltam magamban, hogy biztos azért, mert kinn vagyunk a nagy semmi közepén, elzárva mindentől és aki bulizósabb, az egyszerűen bekattan...

Legalábbis így volt eddig... de most már teljes bizonyossággal állítom, hogy az öngyilkosságok hátterében egy olyan misztikus és természetfeletti erő áll, melynek létezéséről csak nagyon keveseknek vagy bizonyítékunk. Ez a megmagyarázhatatlan jelenség akkor pusztít, amikor az ember nem számít rá. Jelen esetben ne kapaszkodjon semmilyen vallásba, sátánizmusba, vagy bármilyen egyéb nézetbe, ugyanis ez a színtiszta gonoszság... a jó teljes mértékben hiányzik belőle, arra született, hogy az itteni életet tönkretegye... ez az a megfoghatatlan fogalom, amit én eddig csak úgy neveztem, hogy Newton...

A tegnapi 12:10 körüli riadó miatt elmaradt az órából egy kis rész, amit nem bántunk, de érdekes látvány volt, amikor egy rohadt nagy kutatóépületet kiürítenek és pár száz ember kinn ácsorog, miközben jön a tűzoltó autó... és azzal a lendülettel tovább is halad.... (lehet, hogy nem hallotta azt, amit nem lehet nem hallani?:D)

Viszont a legrosszabb csak ez után következett, amikor leszállt az este... csak a Hold látszott némi felhő között.... a levegő fagyos volt.... kinn fújt a szél... a fákon már egy darab levél sincs... mozgás csak a távolban figyelhető meg, ahogy néhány fa a szél miatt megmozdul... egyébként csend... az emberek már aludtak... közeledik a reggel.... amikor.... KABUMM.... megszólal a tűzjelző 2:51-kor.... a csend megszűnik létezni, az épületből zavarodott emberek lépnek ki a -3°C-os éjszakába, a szél fúj... eljátszódik a szokásos menetrend, majd mindenki visszatér a szobájába...

Átfagyva szép lassan mégis elaludtam... ez volt a vesztem!... egy pillanatra sem szabad lehunyni a szemem, mert a gonosz ott áll felettem és várja, hogy újból lesújtson... így is történt 4:28-kor ismét felszakadt a csend, mint amikor egy nyugvó tó felszínére valaki bedob egy kavicsot... felborul a rend, majd szépen visszaáll... na most képzeljen el mindenki a kavics helyett egy Hold nagyságú kövecskét.... elegem lett... nem mentem ki.... próbáltam befogni a fülem, az ujjam már középen össze is ért szinte... de szerencsémre a security-s manusz most előbb lekapcsolta a riasztót és utána nézelődött csak... szóval kb 6-7 perc elteltével ismét aludhattam.... kérdés: meddig?

Ezek után nem csodálom azt, hogy a kialvatlanság valakinél olyan messzire jut el, hogy inkább "kikapcsolja magát"...

Ígértem, hogy egyszer felveszem a hangot... szerintem lesz még rá lehetőségem, ha nem hajnalban kapom a képembe a riasztót... mellé kb 100dB hangerőt képzeljetek el... akinek ez a szám semmit nem mondd, annak összehasonlításként azt tudom mondani, hogy egy komolyabb discoban ilyen hangerővel megy a zene, csak vegyétek ki a mély és magas hangokat... és pont az "irritáló frekvenciát" hallgassátok...

Remélem mára nincs több ilyesmi...

Nos... hogy valami jó vagy rossz, azt a kontraszt határozza meg... jelen esetben az alábbi pillanatokat kell feleleveníteni, melyek nem rendelkeznek különös jelentőséggel, csak vannak... amikor nem történik semmi.... namost... ha ez a dolog megvan akkor képzeljünk el mondjuk... hmmm... mit is.... egy fülszaggató tűzriadót 23:52-kor.... remek... nagyon szuper, mindenki kirohan és a többi ilyenkor szokásos jelenség... valaki a zuhany alól futott ki mezitláb, valaki már az ágyban volt... én személy szerint filmet néztem...

Az eset nem volt váratlan, ugyanis a délután folyamán már volt részünk egy hasonló tűzriadóban, ami azt jelenti, hogy lesz még egy... hogy miért lesz még egy? nagyon egyszerű... a fű zöld, az ég kék, a Föld kering a nap körül, tehát tudományos alapon bebizonyítható (természetesen tele van diffegyenletekkel) hogy ha van egy tűzriadó, akkor annak az esélye, hogy lesz mégegy az 1 (vagyis 100%), de olykor még ennél is több! (ez utóbbi eset akkor áll fenn, amikor bolygóegyüttállás van és a gravitációs mezők összhangja meggörbíti a tűzjelző detektorok érzékelőjének kapcsolóját).

Tehát a 23:52-es tűzriadó várható volt, ezért nem is feküdtem le aludni... mondhatni készültem rá... kinn kellemes trópusi időjárás volt... pálmafák, növényvilág, meleg... csak épp mi Afrika helyett Angliában vagyunk, szóval lombhullott fák, 4 °C, eső... Ezek után visszatérve a szobámba Istvánnal ment az okfejtés, hogy 4 °C, akkor 1l víz az pont 1kg... de nem! :D.... 1l víz az 0.999972 kg, mert régen a víz volt a mérce és így lett az 1l, most pedig a köbdeciméter (a régi liter az 1.000028 köbdeciméter volt). No ezt nagy nehezen hajnali 2-re felgöngyöltem, addigra már atmoszféra, torr és Pascal mértékegységeket is használtam a nyomás leírására és hogy összehozzam a képleteket.... ennyi kockulás kellett :D.... aztán mikor összeállt a kép aludni mentem...

...és milyen rosszul tettem ezt.... teltek múltak a percek... már kb 1 órája aludhattam, amikor ismét bekövetkezett a kitörő örömmel fogadott tűzjelző megszólalása... a naptár 2010. évének november havának 22. napján hajnali 3 óra 23 perckor ismét tömeggyűlhettem a ház előtt, jött a security-s manusz... kaján vigyorral az arcán közölte: "Good morning guys!"... mi meg csendben elküldtük a "..."-ba :)...

Ezek után az ébredés és a napi tevékenységek erősen illuminált állapotban telnek, elvileg meg fogják nézni a detektorokat, hogy mi van velük... ez csak azért elismerendő, megtisztelő és ugyanakkor csodálatosan felfokozott érzelmeket kiváltó, mivel a probléma már rohadtul lassan 2 hónapja fenn áll és ez a gyors reagálás egyszerűen ámulatba ejt...

Ha nem javul ezek után sem a helyzet, akkor kiköltözök a biciklitárolóba....

Tanulság: ha tűzérzékelőt látsz, akkor lődd le, kapcsold ki, harapd meg, iktasd ki, szedd szét, áramtalanítsd, robbantsd fel vagy csinálj bárminek következtében garantáltan nem fog megszólalni... És igen... felmerül a kérdés, hogy mi van, ha tényleg tűz van? Tapasztalatból mondom.... megéri, hogy ne jelezzen és leégjen a ház csak azért, hogy legyen még 100 másik hamis riasztás...