Life in Cranfield

Hát ismét itt, az elmúlt 1 hónap nekem viszonylag gyorsan eltelt, és Einstein óta tudjuk, hogy ez 2 dolgot jelenthet: fénysebességhez közel az idő lelassul vagy annyi dolgom volt, hogy nem volt időm unatkozni se. Gondolom senkit nem fog meglepni, hogy feltaláltam egy olyan űrhajót, ami képes ilyen sebességre, és az Andromédára látogattam el. Ha valakit mégis meglep és nem hiszi, akkor higgye, hogy a második variáció az igaz.

Az élet nem sokat változott, beadandók hadát kell leküzdeni, közben pedig az időjárási jelenségek hadát kell elfogadni... csoda nincs, csak 12-14°C -os hőmérséklet-ingadozás és az eső valószínűsége többnyire annyi mint ötös lottón eltalálni 5 olyan számot, ami nem fog nyerni. Tanórák már nincsenek, szóval napközben nem kell bejárni a suliba.

Az itteni TO (=Pauline Buck egymaga) továbbra is mérhetetlen nyomást gyakorol a felette álló professzorokra és tanárokra, hogy ugyan legyen már nekem is konzulensem a diplomatémámhoz, mert ezidáig csak azt tudom, hogy nagyjából mit fogok csinálni. Továbbra is várok, az angolok nem kapkodnak el semmit... ez abból adódhat, hogy egy szigeten elzárva élnek évszázadok óta, nem volt egy tatár vagy török sereg, ami megsürgette volna őket... De Pauline-t nem kell félteni, szerintem az ITK-n egyedül elvinné a tanulmányi osztályt úgy, hogy probléma nem lenne és mindenki meg lenne elégedve... javaslok egy ilyen cserét :)

De ami a legfontosabb az, hogy a magyarországi egyetemem és azon különböző részeinek illetékesei néha még számomra is felfoghatatlan sebességgel változtatnak olyan dolgokon, amiket elvileg megbeszéltünk és le lett rendezve. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az eddig kapott minden előző félévet alulmúló tanulmányi ösztöndíjamat tovább variálják, mivel lett egy lezárt félévem. Itt szeretnék kitérni erre a lezárt félévre... mivel a cranfieldi rendszerrel nem egyeztethető össze az otthoni, így bele lett erőszakolva egy olyan megoldás a gépezetbe, ami nekem elképzelhetetlenül magas és eddig soha nem látott értéket vett fel az ösztöndíj átlagom. Itt tessék megkapaszkodni valamiben, mert elsőre akár sokkoló is lehet az a szám, amit le fogok írni. Az előző félévre vett ösztöndíj átlagom a következő: 0.5 (=nulla egész és 5 tized). Nem vicc, ez van benn a neptunban :) ugyanis egyetlen 3 kredites tárgyamról van eredményem, melynek eredménye 5. Ebből könnyű kiszámolni: 3×5/30 = 0.5
A következő lépés pedig az volt, hogy hazugnak és csalónak neveztek, mert azt állítottam, hogy nincs eredményem mielőtt megtudtam volna, hogy van. Idő közben megkaptam az 5-ösöm, a TO beírt és a HÖK meg úgy reagált rá, hogy becsaptam őket, mert mégis van eredményem... igen lett eredményem, miután meg lett beszélve, hogy tovább kapjuk az eddigi ösztöndíjat.
Tehát most az lesz a valószínű, hogy ami volt elveszik, újra lesz osztva 5.00-s átlagot nézve nekem és lesz egy speciális szociális támogatás, amiről semmit nem tudunk még, de valahogy azt érzem, hogy az eredetileg elvárthoz képesti 50%-os ösztöndíjam tovább csökken... ez csupán azt jelenti, hogy a 300€-s Erasmus támogatás és a 750€-s kiadás közötti 450€-s rés kevésbé lesz fedezve. Itt pár embernek ez azt jelenti, hogy ha nem vállal munkát, akkor nem lesz pénze semmire... az erasmus kinullázta őket... Mindenki mondhatja, hogy tudtuk, hogy drágaság lesz, bevállaltuk... erre csak azt tudom mondani, hogy igen, az erasmus lassan nem éri meg nekem, de ha Leuvenbe megyek és 400€-ból élek havi szinten, akkor meg nem tanulok olyat, ami igazán érdekel... nehéz ügy.

A továbbiakban remélem rendeződik ez a helyzet is, mert én nem egy hazug csaló vagyok, hanem egy diák, aki úgy érzi hogy más hibája miatt ő szív. Ez sok dolgot húz magával, többek között azt, hogy páran itt úgy vélekednek, hogy ha találnak állást, akkor vissza se mennek Magyarországra befejezni az egyetemet. Az itteni kezdő 2500-3000 fontos fizetés sokkal csábítóbb, mint az otthoni.

Talán a legszörnyűbb az, hogy az otthoni egyetem úgy kezel minket, hogy követelőzünk és nem hogy támogatna minden erejével, inkább úgy kezeli, hogy ők mennyi mindent adtak és hogy milyen alapon kérünk többet... szóban történtek egyezségek mielőtt kijöttünk, minden le volt beszélve, erre most bizottsági üléseken döntik el, hogy az legyen-e, amit megbeszéltünk... ez lassan már vicc... az ECTS szerint 5 kredites tárgyainkat 3 kreditnek számolják be, és a jegyátváltásnál is mindkét irányban hátrányosan számolnak, mert Cranfield már 70%-tól B-t ad (Magyarországon A és B az 5-ös), de a mi egyetemünk csak 80%-tól ismeri el. Tehát felülbíráltak egy olyan dolgot, amit lepapíroztunk és pecsételve, aláírva őrzünk.

Az utóbbi időszakban ezen kalandok sokaságával küzdöttünk, és azt kell mondjam, hogy már nem érdekel... belefáradtam abba, hogy állandóan arról jön az email, hogy mit változtattak meg és hogy miben lesz más, ha hazamegyünk... ha hazamegyünk...

Egyébként magyar mentalitással élve: minden szép, minden jó, nem panaszkodunk... eddig se volt jó, szóval nem fenyeget a veszély, hogy hirtelen beüt a krakk és olyan pozitív döntésáradat fog a nyakunkba zúgni, hogy a meglepetéstől azt se tudjuk majd hirtelen eldönteni, hogy fülünkből vagy fogunkból van-e kettő...

Az univerzum ismét olyan állapotába került, hogy eme bejegyzésemet zárnom kell. A következő bolygóegyüttálláskor lehet, hogy megint írok egy bejegyzést, feltéve, hogy történt valami bejegyezni való. Ellenkező esetben a Heisenberg-féle határozatlanság fog érvényesülni egy sajátos értelmezésben: majd lesz valami, mert olyan még sose volt, hogy sehogy se lett volna.